Tovább sivatagosodhat Magyarország
Magyarországon a klímaváltozás legveszélyeztetettebb területe az Alföld, ezen belül is Duna–Tisza közi Homokhátság és a Nyírség, amelyet elsivatagosodás fenyeget.
A Duna–Tisza között elterülő Homokhátság 2020 óta hivatalosan is félsivatagnak minősül. Ezen a területen ugyanis több víz párolog el és távozik különböző csatornákon, mint amennyi csapadék lehull. Így már régóta fontos kérdés a Homokhátság vízutánpótlásának megoldása.
Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértője szerint elsődlegesen a domborzati adottságokból kell kiindulni: a Homokhátság a Duna és a Tisza között helyezkedik el, a folyóknál 50-70 méterrel magasabban, így csak a csapadékbeszivárgás formájában érkezhet utánpótlás a talajvízkészlethez. Ezért minden csepp víz érték, ami oda hullik - olvasható az Index oldalán. A helyzet megértéséhez fontos azt is tudni, hogy a Homokhátság domborzata nyeregszerű, vagyis a folyóknál magasabban helyezkedik el - magyarázta Kajner Péter.
A magasabban fekvő részek szárazabbak, az alacsonyabbaknál valamivel jobb a helyzet, de ott is pusztító a szárazság.
A WWF szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szárazodási folyamatnak történelmi gyökerei is vannak, de a 20. században, annak különösen a végén vált tragikussá a kérdés. A Homokhátságon már az 1800-as évek második felében és az 1930-as években is megfigyeltek vízhiányos állapotokat, ugyanakkor a 20. század elején még mintegy hatszáz tó volt a térségben. Ezek többsége mára eltűnt, a felszíni vízkészletek drasztikusan csökkennek.
Az 1971–2000 közötti időszak átlagához képest a talajvíz szintje nagymértékben csökkent, a felszíntől számított 0-2 méteres korábbi mélységből a Homokhátság nagy részén 1-2 méterrel lejjebb süllyedt.
S ugyan az utóbbi 30 évben több tanulmány is született a Homokhátság problémáinak lehetséges megoldásáról, konkrét lépés még nem történt.
Jelenleg vízpótlást célzó műszaki tervezés zajlik a kormány kezdeményezésére. A 2016-ban indult folyamat és a korábbi kutatások ugyanakkor kiemelik, hogy nem egyszerűen a víz odavezetése jelentené a megoldást, hanem fontos a területhasználat megváltoztatása is. Önmagában a szivattyús vízpótlás nem megfelelő válasz a Homokhátság szárazodására, hanem komplex gazdasági, társadalmi beavatkozásra lenne szükség
- mondta el Kajner Péter.
Ugyanilyen problémákkal néz szembe a Nyírség is – vázolja fel a jelenlegi helyzetet az Index interjújában Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője.
A szakember szerint a terület vízpótlásának tervét a vízügyi főigazgatóság, valamint az Agrárminisztérium szakemberei már közösen elkészítették, és a terv arra koncentrál, hogy miként növelhető a vízmegtartó képesség, hány hektáron nőhet az öntözött területek nagysága, és ez mennyibe kerülhet.
Itt ezermilliárdokról beszélünk
- vázolt a költségeket Láng István, aki szerint bár a kormányzat egy folyamatot elindított, de az orosz–ukrán háború – mint sok más területen is – sajnos befagyasztotta a vízügyi fejlesztéseket.
A főigazgató kitért arra is, hogy a klímaváltozás miatt a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált, ennek eredménye, hogy a nagy esők többnyire tovább folynak, és kevesebb idő marad arra, hogy a víz beszivárogjon a talajba.
Hozzátette, véleménye szerint a jövőben arra kell felkészülni, hogy alacsonyabb vízszintek és magasabb árvízszintek lesznek a magyar folyókon.
Fotó: Facebook
