Mezőgazdasággal foglalkozó emberek között felnőve törvényszerűen fejlődött ki bennem a magok iránt érzett feltétlen megbecsülés, hiszen a vetőmag potenciált hordoz, ígéretet jelent - és nem mellesleg táplálék. Mivel a mag sivárság helyett gazdagságot ígér, ezért elültetése minden esetben meggyőződéssel és reménnyel teli cselekedet, ahogyan a tanárok munkája is az: tudásmagot, bimbózó értelmet ültetnek el tanítványaik szívében és tudatában, abban a reményben, hogy azok hajtásokat, majd bőséges termést hoznak. Ezúton is hálás szívvel mondok köszönetet magvetőimnek, kedves tanáraimnak, akik rendületlenül hittek a magvetés fontosságában, és elindítottak a pályámon

- írta Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője, akinek idén megosztva ítélték oda a Nobel-díjat, Drew Weismann, amerikai mikrobiológussal közösen.

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon. Szűkebb szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.  A cél azonban nem volt kőbe vésett, édesdapja kocsmáros és hentesmester valamint édesanyja könyvelő.

Tavaly, Budapesten, az egyik díj átadásakor így beszélt gyerekkoráról a hallgatóságnak:

Kisújszállást nem nagyon jelzi a térkép. Amikor a lányom először földgömböt kapott, meg kellett mutatni rajta, hol van, és ezt jelölte be a világ középpontjának. Itt nőttünk föl, nagyon egyszerű körülmények között. Nádfedeles házban laktunk, a kútra jártunk vízért, nem volt televíziónk, hűtőszekrényünk, szerető családunk azonban igen. 

Nővére az általános iskolában jól teljesített, így Katalin sem akart lemaradni mögötte. Tanulmányi versenyeken indult, biológiából volt a legjobb, hetedik osztályban egy megyei verseny harmadik helyezettje lett, majd rá egy évre szintén harmadik lett, de már az országos veresenyen. 

A biokémikus úgy véli, pályája elindulásában szerepet játszott az, hogy Szentgyörgyvölgyi Albert, és Selye János is - ugyan röviden - válaszolt az általános iskolai osztály által írt leveleikre. Mindez inspirációt adott számára, hogy minél többet olvasson a neves kutatókról, s megismerje munkájukat. 

Ha nem olvastam volna Selye János stresszkutató könyvét, ma nem lennék itt. Az 1930-as évekig azt a szót, hogy stressz, elsősorban az orvostudomány területén használták, ő viszont az emberi érzésekre alkalmazta. Megtanította, hogy a stressz megölhet bennünket, de azt is, hogyan kell kezelni, a negatív stresszt pozitívvá alakítani. 

A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte a tudományos munkát az 1980-as években, és elég gyorsan elköteleződött a hírvivő RNS (mRNS) vizsgálata mellett, melyről középiskolai tanulmányainkból lehet annyi emlékünk, hogy a DNS-ben tárolt információból segít sejtjeinknek fehérjét készíteni – írják.
Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (pl. a rák) kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a BioNTech-Pfizer és a Moderna konzorciumok SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcináinak kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét.

Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa.

Kellett egy-egy befutott kutató, hogy valamilyen konkrét projekt kapcsán támogassa, ahol esély mutatkozott az mRNS-technológia alkalmazására. Ilyen projekt volt például, amikor a Pennsylvaniai Egyetem klinikáján stroke-os betegek terápiájában próbálták alkalmazni a módszert. Az alapötlet, hogy a stroke után leromlott vérellátású agyterületen érdemes lenne tágítani az ereket. 

Azonban ez a módszer – legalábbis az akkori alakjában – nem működött. Majd rájöttek a megoldásra, de Karikó Katalin, Drew Weissman és kutatótársaik áttörést jelentő, 2005-ös cikkét a Nature nem tartotta elég jelentősnek a publikálásra.
Az Immunity viszont igen, és ennek köszönhetően ők kapták a lavinaként növekvő idézettséget. Az ebben megjelent cikk adta a koronavírus-járvány elleni talán leghatékonyabb fegyvert másfél évtizeddel később.

Az elé gördülő nehézségekről tavaly úgy nyilatkozott:

Ha nem bocsátottak volna el többször a munkahelyemről, most nem lehetnék itt. Amikor elküldenek, az mindig mások döntése. Nagyon fontos, hogy ezután jöjjön egy másik döntés, és az már a miénk legyen. A saját elhatározásunknak arról kell szólnia, hogyan tovább, és nagyon okosan kell meghozni. 

Fotó: Karikó Katalin magyar biokémikus a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetemen 2023. október 2-án, miután Drew Weissman amerikai mikrobiológussal megosztva elnyerte az orvosi-élettani Nobel-díjat. A két tudós az mRNS-alapú oltóanyagok kifejlesztését megalapozó felfedezéseikkel érdemelte ki az elismerést.
MTI/AP/Matt Rourke