Rögtön az elején tegyünk tisztába valamit! Koreában és Japánban is a kínai írásjelek szolgáltak az ábécé alapjául, ezért a magyarra jobb híján képregénynek fordítható szó mindkét országban ugyanazt jelenti, csak kicsit másképp ejtik: amit mi mangaként ismerünk, az a Japánban használt formula, a koreai szó ugyanerre a manhva.

Hogy miben más a koreai képregény a nyugati vagy keleti társaihoz képest? Miért olyan népszerű Dél-Koreában az okostelefonokra tervezett digitális verziója, a webtoon? És a több mint százéves története során hogyan vált a propagandarajzokból társadalomkritikus műfajjá a koreai képregény? Ezekre a kérdésekre nyújt választ a budapesti Koreai Kulturális Központ új kiállítása.

A tárlaton hat nemzetközileg elismert dél-koreai képregényalkotó munkáit ismerheti meg a közönség. A Budapesten először látható kiállítás a manhva műfaji sajátosságaiba, a kibontakozó történeteken keresztül pedig a koreai társadalomban élő emberek életébe is beavat. 

A válogatás, amelyek között gyermekek, tizenévesek és felnőttek számára készült papíralapú és digitális képregények vegyesen szerepelnek, a dél-koreai képregény sajátos műfaji jellemzőit megmutatva a történet és az illusztráció tekintetében is a mai koreai társadalom minőségi ábrázolására képes 

- mondta el Sin Mjonghván, a kiállítás kurátora, a Koreai Képregény Társaság vezetője.

Sooshinji (Szusindzsi) és Ma Yeongshin (Má Jongsin) képregényei egyaránt a koreai nők mai helyzetével foglalkoznak. Közülük az első a Sarin, a menyecske című digitális képregényében egy friss házas nő kihívásait sorozatokra bontva a saját közösségi média felületén osztotta meg, ami hirtelen nagy népszerűségre tett szert, rövid időn belül több mint hatszázezer követője lett. Az újdonsült asszonyt a patriarchális családi kultúrában ábrázolja, amivel a koreai társadalom érzékeny pontjaira világít rá, és arra sarkallja a hazai olvasókat, hogy maguk is rákérdezzenek ezekre a rögzült viszonyrendszerekre. Kiállítótársának műve a koreai társadalom szinte láthatatlan tagjai, a változó korba érő anyák történeteit meséli el. A képregény kedvező kritikákat kapott hazájában és külföldön is, a legjobb nemzetközi alkotás kategóriában elnyerte a képregény Oscarjának tartott Harvey-díjat.

A nők helyzetén túl más művek a serdülőkor vagy éppen a fiatal felnőttkor nehézségein keresztül mesélnek plasztikusan a modern korunkra jellemző olyan jelenségekről, mint a szisztematikus megfélemlítés (bullying), a depresszió vagy a generációsan terhelt családi struktúrák. A súlyos témák mellett bájos gyermekképregények és híres koreai képregénykarakterekből készült tárgyak is megtekinthetők a kiállításon.

A kiállítás jövő január végéig minden hétköznap 12 órától 20 óráig ingyenesen látogatható a II. kerületi Koreai Kulturális Központban.

Fotó: Wolfy