2024.03.01., péntek - Albin
Kecskemét: 12o - 14o
Az ország 19 megyéjében

Hogy jutottunk el a vértanúságig? 175 évvel ezelőtti tanulságok

Wolfy | 2023. október 05. - 16:00
Hogy jutottunk el a vértanúságig? 175 évvel ezelőtti tanulságok

Egy napra vagyunk a gyászos emlékű október hatodikától, ezért arra gondoltunk, felelevenítjük, mi vezetett a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájához, az aradi tizenhármak kivégzéséhez. 

Százhetvenöt éve, 1848. október 6-án felkelés tört ki Bécsben. Ebben közrejátszott a bécsi radikális köröknek a magyar forradalom iránti rokonszenve, de a kormánnyal szembeni elégedetlenséget fokozták a gazdasági nehézségek és a munkásoknak a bérek csökkenése miatti egyre romló helyzete. A császárvárosban nagy ellenszenvet keltett V. Ferdinánd három nappal korábbi proklamációja, amelyben az uralkodó elrendelte a magyar országgyűlés feloszlatását, Magyarországot hadi törvények hatálya alá helyezte, és teljhatalmú diktátorának az udvarhű Jelacic horvát bánt nevezte ki. A demokratikus és radikális körök a magyar alkotmányosság eltiprása után attól féltek, hogy mindez Ausztriában is megtörténhet.

A felkelést közvetlenül Theodor Baillet de Latour hadügyminiszter azon lépése váltotta ki, hogy Bécsből akart egységeket küldeni Jelacic seregének megsegítésére, a magyar forradalom ellenében. A közkedvelt, több évtizede Bécsben állomásozó Richter gránátos zászlóalj október 6-án kapta meg a parancsot, amely Pozsonyba, illetve Magyaróvárra vezényelte, de nem akarták elhagyni a várost, csak vonakodva indultak útnak. A külvárosi nemzetőrség elállta a gránátosok útját, megakadályozva vonatra szállásukat és rábírta őket a parancs megtagadására. Tegyük hozzá, nem volt nehéz dolguk.

Latour a történtek hallatán több ezredet mozgósított, válaszul a felkelők elbarikádozták a Dunán átvezető Tabor-hidat, és városszerte torlaszokat emeltek. Latour gyalogságot és ágyúkat is bevetett, és amikor a habozó tüzérektől a munkások elfoglalták az egyik ágyút, tűzharc kezdődött. Kora délutánra a felkelők kerekedtek felül, a belvárosban a Szent István székesegyház előtt szétverték a polgárőrséget és a védelmükre érkezett lovasságot. A feldühödött tömeg körülvette a hadügyminisztérium épületét.

A posztjáról lemondó Latour megtiltotta a védőknek, hogy tüzet nyissanak, és abban a reményben, hogy sikerül elmenekülnie, a kapukat is megnyittatta. A legfelső emeleten azonban már befalazták a szomszéd házba vezető ajtót, így csapdába esett, hamarosan felfedezték rejtekhelyét is. Az épületből kivezetett Latourt a katonák nem tudták megvédeni, a feldühödött emberek meglincselték, és egy lámpaoszlopra akasztották fel.

Az udvarhoz hű maradt 14 ezer katonát kivonták Bécsből és külvárosaiból, a menekülésre kényszerült udvar Olmützben rendezkedett be, a kormány tagjai pedig lemondtak, vagy egyszerűen csak elmenekültek. A cseh képviselők távoztak az osztrák parlamentből, ezáltal annak működése kétségessé vált, bár továbbra is rendszeresen ülésezett.

A főváros irányítását a városi tanács és a sebtében megszervezett központi bizottság vette át, a védelem érdekében mobilgárdákat állítottak fel, ezeknek október 14-től két hétig a lengyel Bem József, a magyar szabadságharc későbbi hős hadvezére volt a parancsnoka. V. Ferdinánd október 16-án Alfred Windisch-Grätz tábornagyot nevezte ki a császári és királyi hadsereg főparancsnokává, aki csapatainak egyik részével október 20-án körülzárta a fővárost és megkezdte az ostromot, többi katonáját pedig a magyarok által szorongatott Jelacic megsegítésére küldte.

Bécs kitartott, többszöri ultimátumra sem adta meg magát, bízva a magyar segítségben. A magyar katonai és politikai vezetés azonban bizonytalankodott, hogy osztrák területen is folytatható-e az önvédelmi háború, és csak október 25-én határozott hosszú vita után úgy a Kossuth jelenlétében megtartott pandorfi haditanács, hogy megkísérli Bécs felmentését. Móga altábornagy csapatai október 30-án, a Bécs alatti Schwechatnál vereséget szenvedtek a Windisch-Grätz és Jelacic által vezetett egyesült császári haderőtől, így kénytelenek voltak visszavonulni.

A magukra maradt bécsiek helyzete ezzel teljesen megpecsételődött, a felkelés október 31-én elbukott. A forradalom vezetőit, Wenzel Wessenhausert, Alfred Julius Bechert, Hermann Jellineket és Robert Blumot kivégezték. Latour meggyilkolásának ügyében nagyszabású nyomozás kezdődött, amelynek végén 1849. március 20-án három vádlottat (egy asztaloslegényt, egy szobafestőt és egy szabót) felakasztottak. Noha erre utaló bizonyíték nem került elő, Latour haláláért a magyar kormányzatot és ügynökeit tették felelőssé, és a szabadságharc leverése után Magyarország teljhatalmú katonai parancsnokává kinevezett Julius von Haynau táborszernagy az aradi vértanúk és gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének kivégzését a felkelés és Latour meggyilkolásának évfordulójára időzítette.

Fotó: Wolfy