Matolcsy György kibökte, mikor vezethető be az euró itthon is
Bár a jegybank elkötelezett az euró sikeres és biztonságos bevezetése mellett, jelenleg az ország gazdasága „még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén” – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy képviselői kérdésre.
Hozzátette, pillanatnyilag a maastrichti kritériumok sem teljesülnének, ám a jegybank egy több változóból álló feltételrendszert dolgozott ki az euróövezeti csatlakozáshoz - írta meg az mfor.
Az MNB „elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett” – írta válaszában Matolcsy György jegybankelnök Balassa Péter országgyűlési képviselőnek. A jobbikos honatya azt kérdezte a monetáris politika vezetőjétől, milyen feltételek szükségesek az euró bevezetéséhez, amelyeket Magyarország nem tud teljesíteni.
A válaszban az MNB első embere kifejtette, szerintük az euróövezethez csatlakozás feltételeit nem elegendő a hagyományos maastrichti kritériumokkal mérni. Ezért a magyar jegybank kidolgozta és 2020-ban publikálta is a Maastricht 2.0-nak nevezett feltételrendszert, mely „az eredeti nominális kritériumok finomhangolásán túl új reálkritériumokat is figyelembe vesz”. A jegybankelnök úgy látja, ezt a kritériumrendszert figyelembe véve
Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén.
Hozzáteszi, az elmúlt évek magas inflációs környezetében még a nominális maastrichti kritériumok sem teljesülnek, ugyanis mind az inflációs, mind a hosszú távú hitelek kamatlábára vonatkozó mutatóink túllépik a felső korlátot.
Érdemes felidézni, hogy az euró bevezetését alapvetően négy feltételhez, az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumokhoz kötik:
- az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátája átlagánál
- a hosszú lejáratú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező ország kamatlábátlagát
- a költségvetési hiány legfeljebb 3, a bruttó államadósság pedig legfeljebb 60 százaléka lehet az ország bruttó hazai termékének (GDP)
- az adott ország nemzeti devizája két évig nem lépheti át a meghatározott árfolyamsávot, ami azt is jelenti, hogy az országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmus (ERM) rendszerébe.
Ezt a feltételrendszert azóta az országok eltérő szerkezete, fejlettségi szintje miatt több kritika is érte, ráadásul voltak olyan tagállamok is, amelyek azt bármiféle szankció nélkül megsérthették.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági átrendeződés azután a gyakorlatban is megmutatta, a maastrichti kritériumok csak akkor tarthatók, ha a dolgok a normális kerékvágásban zajlanak, ám egy gazdasági sokk borítja a szépen felépített rendszert.
Fotó: Facebook
